9. Rész - A képző kezdete.

Reggel arra keltem, hogy lehúzzák rólam a takarót.
- Ébresztő Beatrice, elkésünk.
Kinyitottam a szemem és William hajolt fölém.
- Ismerős helyzet, nem gondolod Will?
Elmosolyodott, majd a számra tapasztotta az övét. Hatalmas bánatomra, csak pár másodpercig tartott.
- Na, mostmár tényleg mozgás. Nem hiszem, hogy így szeretnél jönni. - mutatott rám.
Szóval igen, egy fehért melltartó volt rajtam és egy fehér bugyi. Szuper... Fel is pattantam és beszaladtam a fürdőszobába, felkapni a kiképzős cuccomat, ami egy fekete atléta, fekete térdnadrág volt, fekete sportcipővel. Tiszta fekete... Inkább az élénkebb színeket szeretem, de ahogy belenéztem a tükörbe, a sötét hajam miatt és a szemem miatt is, kifejezetten szexi voltam feketében. Azt hiszem, még Williamnek is feltűnt. Úgy nézett, mint aki még sosem látott embert.
- Ennyire rossz? - kérdeztem.
- Szó sincs róla. - csóválta a fejét.
A szememet forgatva megragadtam a karját és kihúztam az ajtón. Két percünk volt leérni az aulába, úgyhogy meglesz a ma reggeli futásom. Éppen időben érkeztünk, Mrs. Urh is pontosan akkor jött. Rajtam kívül sok hercegnő volt itt... Mindenki ide utazott, mivel ebben az évben itt tartják a Királynő Képzőt. Anyt felismertem, az olasz hercegnőt. Régen nagyon sokat játszottunk együtt. Meglátott és rámmosolygott. Kifejezetten örültem neki, hogy nem kell majd idegenek között lennem.
- Hölgyeim és William. - biccentett Mrs. Urh Will felé.
Ő volt az egyetlen férfi közöttünk, mindegyik lánynak csorgott a nyála. Esküszöm kellett volna valami rongy...
- Szeretném ha tudnák, mivel állnak szemben a következő hónapokban.  Maguk mind a trónra készülnek fel. Királynők lesznek. Ashwood herceg fogja önöket edzeni.
- Ha megengedik... - szólt közbe Will. - Herceg vagyok igen, de itt a tanáruk. Kérem tekintsenek rám jó szemmel.
- Rossz szemmel jobban élvezném a helyzetet. - mondta orosz akcentussal Mary.
Esküszöm egy pillanatra azt hittem, hogy megütöm... Aztán végignéztem a lányokon és visszafogtam magam. Mind csont és bőr volt. Újoncok... Én már nyakig benne voltam 6 éves korom óta, mert Jessica mindig verekedett velem. Nem mintha nagyon megvert volna, de megtanított az önvédelemre. Nekem ez már csak ismétlés lesz...
- Lehet, hogy jobb lenne Lady Mary és nem szeretném megbántani, de a szívem már foglalt.
Alig tudtam leplezni a nevetésem, mivel a szíve az enyém volt.
- Elég! Ez nem intim est Lady Mary! Visszatérve... 4 hónapig kiképzés van. Aztán a következő 4 hónap, mind gyakorlat. Remélem felkészültek rá testileg és lelkileg is. Az első edzés ma lesz és az első ember, Lady Beatrice?
- Tessék? - vettem le a szemem Williamről.
- Nahát, Lady Beatrice... Hol jár az esze?
- Mrs. Urh, mi mit csináljunk? - kérdezte Any.
Hálás voltam neki, amiért elterelte a figyelmet rólam.
- Kérem önök fáradjanak az udvarra, ott mondják tovább mit kell tenniük. Most pedig, mindenki menjen, amerre kell.

- Au! Miért kell ilyen erősen?
- Azt hiszed az ellenségeid kímélni fognak?
- Remélem...
William felém nyújtotta a kezét, hogy segítsen felállni, én pedig megragadtam és lerántottam a földre.
- Beatrice hercegnő 1, Ashwood herceg 0. - kacsintottam.
- Jó beismerem, ezt megnyerted.
Felálltam és elindultam az öltöző felé. William ekkor utánam futott és szépen megint levágott a földre.
- Ismétlem, AU!
- Akkor sem fognak kímélni. - mondta.

Odamentem, megpusziltam és megöleltem.

- De te itt leszel, hogy megvédj. - mondtam.

William megcsókolt és nekinyomott a falnak.

- Szerencséd, hogy én vagyok soron Beatrice.... - mondta Any. 

Azonnal elhúzódtam Willtől és ijedt szemekkel bámultam Anyt. 

- Nyugodj meg Beatrice. Senkinek nem mondom el. - mosolygott. 

William biccentett egyet felénk, majd bement az öltözőbe. 

- Any én...

- Ne, ne magyarázkodj. Tisztán láttam, mi történt. Nem fogom elmondani senkinek. Emlékszel mit fogadtunk meg, mikor kicsik voltunk?

Az volt ebben a legfurább, hogy pontosan emlékeztem rá. Éppen a kertben játszottunk a kiskutyámmal és Any beleesett a tóba. Én utána ugrottam és kihúztam a vízből. Nem sírt és még csak nem is félt. Nevetve átölelt és azt mondta: 

- Itt ebben a pillanatban esküszöm neked, hogy mindig barátok leszünk, bárhol is leszel, bármit is fogsz csinálni. A barátok kitartanak egymás mellett és minden titkot megtartanak egymás között. 

- Any, akkor még nagyon kicsik voltunk... Azt hittem, már nem is emlékszel rám.

- Mikor eltűntél, rengetegt sírtam. Aztán... Én lettem a trónörökös. Most pedig... Te is itt vagy. Sosem felejtek el barátnőt.

Odaléptem, átöleltem és olyat tettem amit csak Jessica vállán szoktam, elkezdtem sírni. Minden bajom volt... Will, a Képző, a trón, a királyság... Elegem lett és Jessica most a 2. fázisban van az őrzők csoportjában. Nincs senkim... William sem lehet itt majd mindig nekem. Most csak Anyre számíthatok.

- Nyugodj meg Bea, semmi gond. Ne aggódj. Mit gondolsz... Csajos est edzés után? 

- Az jó lenne... - mosolyodtam el. 

Any rámkacsintott, majd bement Will után, hogy őt is megnyugtassa.

Este 9 körül megérkezett Any a szobámba. Egy nagy lila folt volt a karján és a szeme alatt is.

- Jézusom, veled mi történt? Verekedtél egy Alfával?

- Nem, dehogy. Ashwood herceg kicsit ideges volt aztán... 

- William bevert neked egyet?! - kérdeztem.

- Nem, ez edzés volt. Amit te azért nem kaptál, mert el voltatok foglalva. 

- Kösz... - nevettem. - William és köztem, csak...

- Ne mondd, hogy csak barátság van! A barátok nem nyalják egymást! - dőlt le az ágyamra.

Én csak hozzávágtam egy párnát és lelöktem az ágyamról. El is felejtettem, milyen hülyeségeket műveltünk. Egyszer sütit akartunk sütni, de azt hiszem lehettünk vagy 9 évesek. Kicsit több élesztőt használtunk a kelleténél és hát... 2 napig szobafogságban voltunk Anyvel. A szerencsénk az volt, hogy a szobánk egymás mellett volt és az ablakon keresztül közlekedtünk.

- Na jó most, hogy lelöktél mit kezdjünk magunkal? 

- Szerintem.... Csináljunk sütit. 

- Szakács könyvből légyszíves... Most komolyan. Nem akarok megint 2 napig szobafogságban lenni! 

Ezek szerint, még mindig emlékszik rá. Jó érzés mikor tudod, hogy van egy barátod aki itt van melletted...